Gazdasági következmények

Amennyiben a dohányzás egyéni – családi – társadalmi hatásainak anyagi vonatkozásokról bővebben szeretne tájékozódni, kérjük olvassa el az alábbi "A dohányzás mint gazdasági tényező a családban" c. összeállításunkat!
(Figyelmébe ajánljuk még a "Mit okoz..." menüpontot is)

A megállapításokból, az adatokból képet kaphat a dohányzás károsságáról! Mindezek alapján meghatározhatja saját teendőit, ha le akar mondani a dohányzásról, ezen egészségkárosító szokásról, szenvedélyről és "új életet" kezdve kellemesebben, a dohányzás rabságától megszabadulva töltheti életéveit!

Sok siker kívánunk fáradozásaihoz, elhatározásához!

A dohányzás következményeiről, a dohányzás károsságáról ma már sok-sok könyvtárnyi adat áll rendelkezésünkre. Az érvek, bizonyítékok sajnos nem akadályozták meg a dohányzás térhódítását. A dohányzás elleni fáradozásaink, elképzeléseink nem váltak valóra, nem érték el valódi céljukat. Ezen káros szenvedély napjainkban is terjed és mind nagyobb és nagyobb terhet ró a családokra és háztartásokra.

A problémakör bonyolult. Az összefüggések jobb értékelése végett célszerű megismernünk a családokra, háztartásokra vonatkozó néhány adatot:

• A felmérések arra utalnak, hogy hazánkban 1949-től 1980-ig folyamatosan növekedett a családok száma 2 385 000-ről 3 028 000-re, míg 1980-tól 1990-ig 132 000-rel, 1990-től pedig további 12 000-rel csökkent.
  
• 2001-ben (ekkor tették közzé a népszámlálási eredményeket) a családok száma 2 884 000, a családban élők száma pedig 8 444 000 volt. Ezen értékek a népesség 28 ill. 83%-át jelentették.
  
• A családoknak az összes gyermekek számára vonatkozó megoszlása a következő:
  
  

  Gyemektelen család	971 908 (33,7 %)
  Egy gyermekes család	980 560 (34,0 %)
  Kétgyermekes család	712 348 (24,7 %)
  Három gyermekes család	170 156 ( 5,9 %)
  4 és több gyermekes család	49 028 ( 1,7 %)

  
  
• A háztartásokat jelemző adatok közül az alábbiak a legfontosabbak:
  
  

  Gyermektelen háztartások száma	2 399 147
  A gyermekes háztartások száma	1 351 772
  A gyermekes háztartásokban élők száma	5 332 269

Ezen tényszámok alapján állítható, hogy közel 2,8 ill. 3,7 millió család, háztartás érintett — főleg azok dohányzó tagjai révén — a dohányzásnak mind egészségügyi, mind gazdasági következményei miatt.

Ezek után elemezzük a "családi költségvetés" néhány tételét.

2000-ben a családokban, háztartásokban élők közül az egy főre jutó évi nettójövedelem értéke a legszegényebb jövedelem-kategóriás csoportban kevesebb, mint 218 861 Ft, a leggazdagabb jövedelmi csoportban élők között pedig több, mint 656 127 Ft volt.

A kiemelt két – legszegényebb és leggazdagabb – jövedelmi kategóriában, háztartásonként egy-egy fő élelmiszervásárlásra 72 250 Ft-ot ill. 162 351 Ft-ot költött

A jövedelem-kategóriáktól függetlenül a családok, háztartások egy dohányzó tagjának: káros szenvedélyének kielégítésére, cigaretta adagjának megvásárlására irányuló kiadása akár 100 000-200 000 Ft is lehet az elszívott cigaretták mennyiségének, árának függvényében (ma 20 db „füstölnivaló” ára 300-600 Ft körüli).

Amennyiben egy családban, háztartásban a dohányzók száma 2 vagy 3 fő, akkor a méreganyagokat, rákkeltőket, kábitószert és egyéb más egészségkárosító összetevőket tartalmazó dohánytermékekre kiadott pénzösszeg évi átlagban 300 000-450 000 Ft-ot jelent az együttélőknek! Ezen összegek felülmúlják az előbbiekben részletezett, az élelmiszerek vásárlására fordított kiadások mértékét.

Elgondolkoztató, hogy pénzért betegséget vásárolni, az önsorsrontó szenvedélynek inkább hódolni, mint a család, háztartás jólétét, jobb körülményeit biztosítani etikus-e, helyes-e, szolgálja-e az egészségmegőrzési-betegségmegelőzési célokat?!

Általános vélemény, hogy a dohánytermékek adójából eredő költségvetési, államháztartási bevételek "óriási" hasznot jelentenek az országnak.

"Óriási"? - Nem kétséges, hogy a dohányjövedékből milliárdos nagyságrendű az állam bevétele. Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala! A másik: A dohányzás okozta egészségügyi (a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek kezelésével kapcsolatos kiadások, a járóbeteg, illetve kórházi ellátás költségei, táppénz, a gyógyszertámogatás, az idő előtti rokkantság, az idő előtti elhalálozás miatti költségveszteségek) és egyéb (pl. tűzeseti) károk együttes összege messze felülmúlják a "bevétel" értékeit és szinte felbecsülhetetlen társadalmi, gazdasági terhet jelentenek az országnak!

Megjegyzés: A rendelkezésünkre álló adatok szerint 2002-ben a dohánytermékek adójából eredő költségvetési "bevétel" 250 milliárd Ft-nak bizonyult, míg ezzel szemben a dohányzás következményeként jelentkező közvetlen és közvetett "kiadások" összértéke pedig 1930 milliárd Ft volt! - (GKI adatok).

A 2003. évi adatok alakulása a következő:

A költségvetési "bevétel": 210 milliárd Ft, a "kiadások" összértéke pedig 600-700 milliárd Ft. (Forrás: GKI).

Megállapítás: A fentiek alapján egyértelmű, hogy a dohányzás következményeként jelentkező "kiadások" lényegesen meghaladják, felülmúlják a dohánytermékek adójából eredő "bevételek" mértékét!

TALÁN AZ "INDOKOK" ALAPJÁN NEM KELLENE, HOGY VÁGYÁLOM LEGYEN A "DOHÁNYZÁS VAGY EGÉSZSÉG VILÁGKONFERENCIA" 1992. ÉVI JELMONDATA:
" ÉPÍTSÜNK EGY DOHÁNYZÁSMENTES VILÁGOT"