A nikotin szerepe

A dohányzó életvitel, a függőségi viszonyok kialakulásának folyamatában szükséges elemezni a dohányfüst „hatástani” vonatkozásait. Jóllehet, az égő cigarettafüst közel 4000 alkotóelemet tartalmaz, és a szervezetbeni változásokért a teljes, a komplex dohányfüsthatás a mérvadó, mégis általánosan elfogadott, hogy leginkább a nikotin a felelős azon élettani-kórélettani válaszokért, amelyek a dohányzás fenntartásában, a függéségi viszony megteremtésében, a dohányzáshoz való ragaszkodásban alapvetőek.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy pl. a szén-monoxidnak, az ingeranyagoknak és más füstalkotó-elemeknek nem lenne egyáltalán szerepe a dohányzási magatartásforma létrehozásában. Bonyolult anyagcsere-folyamatok, egyéni szokások: a szívási technika és ezek módozatai, a cigaretta ajakkal történő érzékelése, a látott jelenségek (parázsló cigarettavég, füstölgés), a kéz s ujjak mozgása, mozgatása és még más egyéb tényezők is mind-mind hozzájárulhatnak a dohányzási viselkedési mód kialakulásához, annak állandósulásához.

A következő nikotin-hatások külön is figyelmet érdemelnek: A nikotin megváltoztatja az idegrendszer aktivitását, fokozza a szívműködést, lazítva a vázizomzatot időlegesen növeli az idegrendszer vérellátását, kedvezően befolyásolja a munkateljesítményt, fokozza az érzési információ áramlását, növeli a szellemi, észbeli teljesítőképesség pontosságát, javítja a tanulási folyamatot, tompítja a reakció-időre gyakorolt, alkohol okozta káros hatást. - Mindezek egy éberségi, ellazultsági állapotot jelentenek, és arra utalnak, hogy a nikotin a jobb „mentális” működés segítségével kedvező változásokat eredményez a hatékonyságban, a teljesítményben. Minthogy azonban a nikotin egy gyorsan bomló anyag (felezési ideje: 2 óra), a változások átmenetiek , az előnyös helyzet csak múló jelenség .

A vázolt, ún. kedvező állapot fenntartásához, annak erősítéséhez azonban a szervezet részéről igény jelentkezik az újabb cigarettára való rágyújtásra, majd e rágyújtásnak sokszoros megismétlésére. Ez a körülmény a dohányzási magatartás rögzülésével jár, függőséghez vezet, s így a nikotin a dohányzási cselekvések szabályozójává válik. Ezt igazolja azon tény is, hogy az alacsonyabb nikotintartalmú cigaretták szívására való áttéréskor az elszívott cigaretták száma általáben növekszik! Egyéb adatok pedig arra utalnak, hogy pl. a nem dohány, hanem saláta vagy más növény tartamú cigaretták szívása - amely nem biztosít nikotint a szervezet számára - nem okoztak osztatlan sikert a fogyasztók körében, ezek a füstölnivalók nem váltak népszerűvé!

(Egy különös hír került az érdeklődés középpontjába 2004 végén: "A kutatók állítják, hogy valószínűleg egyetlen molekula felelős a nikotinra való rászokásért. Kimutatták, hogy ez a bizonyos molekula nemcsak szükséges, hanem elegendő is a nikotinfüggőség kialakításához".
Megjegyzés: A figyelemreméltó, rendkívüli felfedezés nyomán, a további vizsgálatok, a gyógyszerkutatások eredménye talán a dohányosok millióit segítheti a jövőben a leszokásban...)